Képriport
Az első kalákanap csapata. Teli erővel, energiával. Akkor még nem számított semmi. Éreztük, hogy az egész földet meg tudnánk mozgatni. Egész nap talicskáztuk kifele a mocskot a teremből, s hordtuk el utánfutókkal (köszönjük a segítséget, Tibi). Mint a gépek. Aztán utána napokig mosogatórongyok voltunk. Nekem a derekam ragadt be a csákányozástól, hónapokig fájt. De kihordtunk aznap tizenvalahány köbméter rohadt fát és büdös homokot.