Miközben a medve után szaglászunk, a vadőr elmondja, hogy látja ezt az egész medvekérdést. Az intenzív vadgazdálkodás Ceau idején kezdődött. Hozták a kaját kamionszám, etették a nagy hímeket az etetőnél, az anyamedvéknek és a kisebbeknek megmaradt a természet, volt ahonnan táplálkozni. Az állatállomány megnőtt, a nagy szaporulat miatt túlnőtte a terület természetes eltartó képességét. Ezért jelent meg a medve olyan helyeken, ahol eddig sohasem volt. A rendszerváltás után is folytatódott az intenzív gazdálkodás, még ha nem is volt annyi élelem, de fenntartotta a rendszert. Felszabadult a külföldiekkel való bérvadászat, ami hozzásegített a gondozás, etetés fenntartási költségeihez. A kilövési keret aránylag elfogadható volt a '90-es években, azzal, ha nem is teljesen, de szinte szinten lehetett tartani az állományt. Aztán a kilövési keret elkezdett zsugorodni, például Ivóban az évi 4-ről lecsökkent 1-1,5-re, aztán most ősztől 0. Nulla. Nem szabad medvét lőni.