István testvérünk felszólalása még Balázs testvérünkén is túltesz semmitmondásban. Mint utólag kiderül, nem is felszólalásnak szánja, csak köszönetnyilvánításnak a szervezők nevében, de erősen unott és lelkesedésmentes ez a köszönet. Más is érezheti így, mert mikor épp a polgármestereknek köszöni meg a semmit, egy kisebb csapat elkezd énekelni a tömegben. Szegények már mióta várták, hogy végre járjanak le a szpícsek, s lehessen énekelni.