Képriport
De lehet, hogy mégis lesz szerencsém, csak más téren. Csicskás úr, az elnöki kabinet akármi-valamije szemem láttára beszél az egyik ügyes mélydekoltázsú leánykával, és kiküldi, hogy kergessen el az épület elől. Mert ő nem elég férfi ahhoz, hogy kijöjjön. Kedvesen mosolygunk egymásra a csajjal, ő arra hivatkozik, hogy nincs engedélyem, és ő parancsot kapott, én arra hivatkozom, hogy közterületen vagyok. Hiába kérdem, kitől kapott parancsot, nem válaszol. Megismételjük párszor érveinket, aztán szegény bemegy. Sajnálom picit. A néphagyományból merítkezve szívesen mondtam volna neki, hogy ha ad egy csókot, hazamegyek, de olyan beteg világban élünk, hogy ezt nem viccnek vette volna, hanem szexuális zaklatásnak.