Képriport
Nézzünk inkább szép kapukat. Megfigyelhető, hogy száz évvel ezelőtt még nem volt annyira divat a tökéletességmánia. A díszítőelemeket lazábban helyezték el a felületen, és azt úgy is szépnek találták. Egyértelmű, hogy ha az alkotó a bal oszlopon lévő kör alakú virágmotívumot rá szerette volna helyezni a szárra, mint a jobb oszlopon, akkor sikerült volna neki, mert volt már 1900-ban olyan technológiai tudás, és olyan ceruza, hogy egy kört egy vonallal össze tudjanak rajzolni. De nem ez volt a fontos, az emberek nem görcsöltek azon, hogy két párhuzamos díszítőelem tökéletesen azonos méretű és alakú legyen. Ma számítógéppel nyomtatjuk a székely kapu mintáit, hogy tökéletesen azonos legyen a két felfutó inda, géppel maratjuk a kaput, hogy tökéletesen egy síkban legyen minden, és ha egy lapi itt picit másképp áll, mint túloldalt, a megrendelő már csóválja a fejét. Más időket élünk.