Képriport
Házigazdánk Nicolette, angol csaj. Ötvenvalahány évesen költözött ide a Hargita tövébe, kezdett új életet. Az angol jólét nem vált be neki, de még az amerikai álom sem, inkább a székely szenvedést választotta, kiköltözött a hegyre. Múltkor aggódott Bedő kolléga, hogy a külföldön élő udvarhelyiekről szóló sorozatát esetleg úgy értelmezik egyesek, hogy a kivándorlást népszerűsítjük. Attól függetlenül, hogy írunk-e róla vagy sem, hogy illik-e beszélni róla vagy sem, a népvándorlás létezik. Mindig is létezett. Emberek húznak el innen a jobb élet, a könnyebb megélhetés érdekében, vagy csak kalandvágytól fűtve, ugyanakkor onnan is érkeznek emberek, akik az itteni nyugalmat kedvelik, vagy az itt még meglévő emberi tisztaság, őszinteség vonzza őket, ami lassan már itt sincs, csak az emléke és a híre. Na meg ne feledkezzünk meg az alacsony földárakról, valószínűleg a legtöbb nyugatit az vonzotta ide hozzánk. Mai házigazdánk nem a föld alacsony árát emlegeti fő érvként, hanem a táj érintetlenségét, a természetes környezet tisztaságát.